Csend és béke..De várj!! Ki kiabál a sötétben??

2010. március 14., vasárnap


Tudom.

De hinni egy percig, hogy boldog lehetek.

Hinni azt, hogy egy kicsit különleges vagyok.

Csodálatos dolog.Mint mikor a szemedbe nézek.
A gyönyörű csokoládé szemeidbe.

Olyan mély.

Olyan könnyű lenne elsüllyedni benne.

De nem tehetem.

A szemeid nem nekem ragyognak,

a szád nem miattam húzódik mosolyra,

az ajkaid nem sóvárognak az én ajkam után.

A te szíved nem szakad meg mikor mást ölelek,

vagy csókolok és súgom a fülébe a varázsszót: Szeretlek!
Mily kín, mily fájdalom.
De ezt neked nem mondom.

Hiszen csak a barátod vagyok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése